2013. június 16., vasárnap

Twitter probléma

Twitter logo
Néhány napja azt tapasztaltam, hogy az általam használt "asztali" Twitter kliens, a Hotot, nem hajlandó működni. Ez abban merült ki, hogy a program ugyan elindult, de sajnos nem volt képes bejelentkezni a szolgáltatásba. Először arra gondoltam, hogy az én készülékemben lehet a hiba, így fogtam és újratelepítettem a programot, sőt még egy fejlesztői verziót is kipróbáltam. Sajnos egyik megoldás sem oldotta meg a problémát. Ezután azt gondoltam teszek fel másikat helyette, de sajnos a Turpial nevű klienssel is így jártam. És itt már erősen gyanús volt, hogy a hiba mégsem nálam lesz.

Ma, kis kutakodás után, találtam ezt a bejegyzést, melynek hála megvilágosodtam. Most már tudom, hogy a Twitter 2013. június 12-ével leállította az 1.0-ás API-ját, amin keresztül ezek a programok kommunikáltak a Twitterrel. És mivel a szolgáltatás már csak az 1.1-es API-n keresztül érhető el, így csak olyan program használható, ami támogatja ezt. Így pillanatnyilag a Birdie nevű kliensre esett a választásom.

A Birdie-t Ubuntura a legegyszerűbben úgy telepíthetjük, ha felvesszük az alábbi PPA-t, tehát kiadjuk a következő parancsokat egy terminálban:

sudo add-apt-repository ppa:birdie-team/stable
sudo apt-get update && sudo apt-get install birdie


A programról az OMG! Ubuntu! cikkéből is tájékozódhatunk.

2013. június 15., szombat

Etikus, vagy sem? - Eredmények

Korábban készítettem egy "felmérést", melynek során arra kérdésre igyekeztem választ kapni, hogy etikus-e a reklámokat blokkolni a weboldalakon. A kérdőívet jelen blogban, a Google plus-on az ismerőseim között, valamint ugyancsak a G+-on az Androbit informatikai magazin közösségében tettem közzé.

A kérdőívre 23 válasz érkezett. Talán nem meglepő módon a válaszolók 100%-a férfi volt.

Életkor tekintetében három korosztály tisztelt meg a válaszaival, nevezetesen a 20-29 év közöttiek (6 fő), a 30-39 év közöttiek (11 fő) és a 40-49 év közöttiek (szintén 6 fő).

A válaszolók 17%-a azaz 4 fő nyilatkozott úgy, hogy elolvassa a weboldalak használati feltételeit, abban az esetben is ha az oldal használata nem kötött regisztrációhoz. Ezek alapján úgy tűnik, a többséget nem érdeklik annyira egy weboldal használatának feltételei, hogy azt magától megkeresse, elolvassa.

Az Elítélendőnek tartod e reklámblokkoló használatát a tartalomszolgáltatókkal szemben? című kérdésre várakozásaimnak megfelelően a többség, a válaszolók 78%-a (18 fő), nyilatkozott úgy, hogy nem tartja elítélendőnek a dolgot. Sajnos utólag okos az ember, és így belegondolva ezen kérdés elé, illet volna feltenni még két kérdést, miszerint a válaszoló üzemeltet e saját weboldalt, illetve a saját weboldalán találhatóak-e hirdetések. A válaszokból arra következtetek, hogy az internetezők többsége nem érzi úgy, ahogy azzal, hogy reklámblokkolót használ azzal kárt okoz a weboldal üzemeltetőjének.

Számomra meglepő eredményt hozott a következő kérdés, ugyanis csaknem fele-fele arányban érkezett válasz a kérdésre, hogy használsz e reklámblokkolót. A válaszolók 57%-a (13 fő) használ ilyen megoldást, a többiek nem. Úgy gondoltam, hogy lényegesen nagyobb arányban használnak az emberek reklámblokkolót, de tévednem kellett. Persze, hozzá kell venni, hogy nem az internetet használó összes embert kérdeztem meg, hanem csak egy igen pici szeletét, így messzemenő következtetéseket levonni nem lehet ebből. 
Ez a kérdés egyfajta szűrő is volt, ugyanis aki nem használ reklámblokkolót, annak a következő két kérdést már nem tette fel a kérdőív.

Érdekes választ hozott a következő kérdés, ugyanis a válaszadók 62%-a, tehát 8 fő, kikapcsolná a szűrést, ha az általa látogatott oldalon, ha erre megkérnék.

A következő kérdésre, miszerint az általad rendszeresen látogatott weboldalakon, melyekről tudod, hogy reklámokból befolyt összegekből tartja fent magát, kikapcsolod-e a reklámblokkolót? már csak a válaszolók kisebb százaléka nyilatkozott úgy, hogy kikapcsolja a szűrést. Mindössze 38%, azaz 5 fő kapcsolja ki a reklámblokkolóját ebben az esetben.

A kérdőív Google docs általi összegzése megtekinthető itt.

Összességében elmondható, hogy felmérésben résztvevő emberek nagyobb részben nem érzik etikai vétségnek a reklámok blokkolását, nem érdekli őket egy weboldal használati feltétele és kicsit több mint 50%-uk használ reklámblokkoló megoldást. A reklámblokkolót használók nagyobb része ugyanakkor hajlandó kikapcsolni a szűrést ha erre megkérik őket, de maguktól még az általuk rendszeresen látogatott weboldalakon sem kapcsolják ki a szűrést, még abban az esetben sem, ha tudják, hogy a weboldal reklámokból tartja fent magát.

Köszönöm minden résztvevőnek a válaszait!

2013. június 2., vasárnap

Firefox: tárolt felhasználói adatok szerkesztése

Ezt a bejegyzést már egy korábbi időpontban közzé tettem az androbit.org informatikai portálon, de úgy gondolom, ebben a blogomban sem haszontalan, így most itt, minimálisan kiegészítve, újra publikálom.

Idegen helyen nem, de itthon előszeretettel állítom be úgy a Firefoxot, hogy elmentse nekem az internetes űrlapokban megadott adatokat, elsősorban felhasználóneveket, mert jelszavakat itthon sem mentek vele. Időnként azonban előfordul, hogy olyan is kerül ebbe a mezőbe, amit nem szeretnék, hogy megjegyezzen, teszem azt véletlenül elírtam bejelentkezésnél valamelyik adatot. Nos ha már megtörtént a "baj" nem kell kétségbe esni van rá megoldás.
Telepíteni kell az SQLite manager kiegészítőt majd, vagy az Eszközök menüpont alól közvetlenül, vagy a Webfejlesztő menüpont alól indítható el az SQLite manager. Ha elindult nyissuk meg vele a profilunkban levő formhistory.sqlite adatbázis fájlt. Itt aztán szépen meg kell keresni azt a sort, amire nincsen szükségünk és törölni.

Az SQLite manager ablaka

A kiegészítő kezelőfelülete, mint az a képernyőképen is látszik, eléggé felhasználóbarát, pár perc óvatos ismerkedés után könnyedén el tudjuk végezni benne a kívánt műveletet.
Természetesen nem csak a Firefox által használt adatbázis fájlok, de bármely más SQLite fájl is szerkeszthető a segítségével.