Szédelgés

Maradván a linux világában frissítettem a fedorát  január 19-én. Akkor még nem sejtettem, hogy ez nem lesz egyszerű eset. A dropbox miatt, amit a 18-as fedora már nem tart megbízhatónak, a frissítésért felelős script lehalt. Persze én, mint friss fedorás azt sem tudtam, hogy hova nyúljak, hogy jó legyen. Na semmi baj, azért kétségbe nem esünk, csináljunk tiszta telepítést. Amúgy is a DVD verziót szedtem le belőle, ami nem a live rendszer. A telepítő igyekszik nagyon felhasználóbarát lenni, olyannyira, hogy a partíciók kezelése kissé meglepett, számomra egyáltalán nem volt egyértelmű elsőre, hogy most akkor hol a fenében fogok én tudni saját kezűleg particionálni. De az első meglepit felismerés követte és végül is felment a rendszer.

Addig nem is volt vele baj, amíg nem akartam testre szabni, ami annyiban merül ki, hogy feltelepítek néhány számomra fontos programot, melyek egy része minő meglepő nem volt benne a repókban, illetve lecserélem a Gnome-Shell adwaita  témáját valami olyanra, amit az emberi szem jobban elvisel. A dropbox természetesen itt is meglepit okozott, telepítése után a csomagkezelő nem volt hajlandó semmit sem telepíteni. A megoldás az volt, hogy a yum dropbox repóját vissza kell állítani az egyel korábbi fedora verzióra, hogy menjen.

Fedora

Hol is kezdjem, talán az előző bejegyzésnél? Említettem ott, hogy szeretnék egy olyan Linux disztribúciót, amelyiknek az alapértelmezett asztali környezete a Gnome Shell. És azt is említettem, hogy tenni fogok egy próbát az Ubuntu Gnome Remixxel. Nos majdnem sikerült. Sajnos a gép nem ismerte fel a kártyaolvasót, amiről indítani akartam a telepítést, így erről le kellett tegyek, lévén üres dvd-m nem volt itthon, amire kiírhattam volna a képfájlt. Azonban, ha már órákat töltöttem azzal, hogy az ezer fele széttaglalt, valami tíz évet felölelő e-mail forgalmamat összegyűjtöttem, illetve mindent előkészítettem mentésre, úgy éreztem telepítenem kell :). Erre szombaton este sort is kerítettem. És mivel, mint írtam, az Ubuntu Gnome Remix nem jött össze, ezért a korábban már beszerzett Fedora 17-et vettem elő. A kritériumnak maximálisan megfelel, Gnome Shell az alap asztali környezet. Egyetlen dolog volt, ami miatt eddig nem ugrottam neki, mégpedig az, hogy ez egy rpm csomagkezelőt használó rendszer. Kicsit tartottam tőle, az Ubuntu és származékai ugyanis egy roppant kényelmes csomagkezelő rendszerrel vannak megáldva és én szeretem a kényelmet. Persze, mikor még Zenwalk Linuxot nyúztam ott megint más csomagkezelővel kellett bíbelődni, na de az ember ugye könnyen megszokja a jót...

Tehát szombaton este felpakoltam a Fedora linuxot a gépemre. Kicsit sajnáltam, hogy a 18-as verzió még nem jött ki belőle, de az is egy érdekes tapasztalat lesz majd, ha frissíteni akarom a 17-est a 18-asra. Talán majd arról is ejtek pár szót itt a blogban, hiszen az új verziót, hacsak nem tolják el megint a kiadás időpontját, még ebben a hónapban "kézbe" vehetjük. Na de térjünk vissza a telepítéshez. Maga a telepítő elég egyszerű pár kérdés után felmásolja a rendszert, majd kéri a telepítő lemez eltávolítását illetve a rendszer újraindítását. Első indításnál még kapunk pár kérdést és utána használhatjuk a frissen telepített operációs rendszerünket. A telepítés folyamán, illetve az utána következő, mit hol keressek, mire lesz még szükségem típusú dolgokra remek kis útmutatót találtam a logout.hu egyik cikkében, melynek témája a Fedora 17 teljes telepítése. Azt hiszem ezen cikk nélkül kicsit nyögvenyelősebben indult volna a dolog, így viszont minden simán és gördülékenyen ment.

Arra gyorsan rájöttem, a cikket olvasva, hogy a Fedora alapban nem sok telepített programmal érkezik, legalább is nem olyanokkal, amelyeket használok szinte nap mint nap. Azonban ez legyen a legkisebb gond, telepíteni lehet, és talán jobb is, hogy nincsen teletömködve felesleges programokkal, majd én felteszem, amire szükségem van.
Még a programok telepítése előtt persze elindítottam egy frissítést is, hiszen nem tegnapi kiadásról van szó így jó egy órát molyolt a rendszer míg a netről leszedte a közel 500 darab frissítést.
Frissítés után még telepítettem a számomra hiányzó programokat, valamint igyekeztem kicsit pofásítani a Gnome Shellt. Így aztán hajnali fél kettőig el is szórakoztam vele.

Másnap, mivel még előző este nem voltam készen, lévén Fedora nem a Thunderbird levelező klienst szállítja, és én, mint olyan, gondoltam adok egy esélyt az alapértelmezett Evolutionnak, így a mentett levelezésem nem tudtam bepakolni az új levelezőbe. Kisebb trükkel azonban megoldható volt, ami abban nyilvánult meg, hogy lekaptam egy Thunderbirdöt a Mozilla honlapjáról, és a korábban eml formában lementett leveleimet a tb segítségével hoztam mbox formába, amit már az Evolution is megevett. Tudom, vannak erre remek scriptek, meg miegymás, sőt saját megoldást is írhattam volna, nem tűnt túl bonyolultnak a kivitelezés, de mégis ez volt számomra a legeslegegyszerűbb megoldás (lehet megkövezni érte :D). Szóval levelezés helyén, üzenetszűrők beállítva. Ismerkedés a rendszerrel.

A korábbi Linux Mintem érzésre nekem gyorsabban indult, de bejelentkezés után lomhább volt. A rendszer leállítása félelmetesen gyors viszont a Fedorán. Ez egészen meglepett. Az elmúlt pár napban, mióta nyúzom a rendszert még nem sikerült kiakasztanom, a Minten azért volt, hogy kissé odahűlt a Gnome Shell és csak a CTRL+ALT+BackSpace segített neki kiolvadni.
A csomagkezelés, amitől tartottam, nem kényelmetlenebb, mint a Minten volt. Igaz a Yumex, néha kilépés után tol egy hibaüzenetet, de ezzel még együtt tudok élni.
Kíváncsi leszek, hogy huzamosabb használat után is ennyire elégedett leszek e a rendszerrel. Minden esetre most nagyon tetszik, kényelmesnek, otthonosnak érzem.
A sokak által erősen kritizált Gnome Shell nagyon szépen muzsikál rajta, és roppant mód megkönnyíti a dolgomat. Nem csupán szép, de kézreálló, segíti a munkát a gépen. Erről mindig eszembe jut, hogy annyira belém rögződtek már a billentyű kombinációk, hogy sokszor munkahelyen is nyomom a gombokat csak ott, a Windowson, nem történik semmi ennek hatására :D.

Összegezve, mindenkinek csak ajánlani tudom a Fedora Linuxot.

Álljon itt egy kis videó a rendszerről magáról, amit így a blogolás végeztével készítettem a SHIFT+CTRL+ALT+R billentyűkombináció lenyomásával, elvégre a Gnome shell alatt már nem kell külső segédprogram ahhoz, hogy felvegyük épp mi történik a monitoron ;).

A bejegyzés zenéje: (Gregorian-Moment of Peace vs antarktika)

B.Ú.É.K.

B.Ú.É.K.

Túlélvén a világvégét eljött hát 2013 január elseje. Ez úton kívánok minden kedves olvasómnak nagyon boldog, békés és eredményekben gazdag új esztendőt, mely alkalomból rajzoltam egy pici malackát, melyet meg lehet tekinteni itt a bejegyzésben bal oldalon.

Új év új lehetőségek, kíváncsi vagyok mit hoz majd, mind munka, mind magánélet terén. Ilyenkor kicsit szeretnék Nostradamus lenni, de talán nem jó az, ha az ember előre tudja a jövőt, lévén a kellemes meglepetések akkor az igaziak, ha nem tudjuk azokat és valóban meglepődünk bekövetkeztükkor...

Ilyenkor mindenki tesz egy csomó fogadalmat, amit persze nem tart meg az év során és tele lesz tervekkel. Be kell valljam én is így vagyok ezzel, mivel azonban csak magamnak tartozok elszámolással a terveimmel és a fogadalmaimmal ezért azokat most nem teszem közzé itt.

Egy dolog biztos január első hete szabadsággal telik és mint ilyen lustálkodással is. Bár van tervben, hogy kipróbálom az Ubuntu linux Gnome remix verzióját élesben, szeretnék egy olyan disztrót, ami natívan a Gnome Shellre épít és minden benne van, ami nekem kell. Illetve mivel van nekem egy Dropbox tárhelyem sok sok fájllal ezért úgy döntöttem, hogy újra feltalálom a kereket és készítek egy programot, amely képes végignézni az itt elhelyezett fájlokat és kiszűrni nekem a duplumokat. Nos ennyit a januárról.

És akkor még egyszer, minden kedves olvasómnak minden jót kívánok a 2013-as évre!

A nap zenéje legyen (Nightwish - The Islander) :